Új jelszó kérése

Előfizetések


Sorrend:

12

Magyar Jogi Nyelv
„Induló folyóiratunk vállalása, hogy fórumot és hangot adjon minden törekvésnek, amely a magyar jogi nyelv megértésére, magyarázatára, problémáinak feltárására és megoldására, hagyományainak megőrzésére és az új kihívásokra adandó, e hagyományokhoz méltó válaszok megfogalmazására irányul. Keretet kínál e törekvéseknek, de a tartalom s a tematika kijelölését a – remélt – érdeklődő Olvasótól, a közös ügy elkötelezettjeitől várjuk. Bár a jog és a nyelv, a jogtudomány és nyelvtudomány határterüle...
4 800 Ft
4 800 Ft
  db    Kosárba tesz Kosárba
Magyar Jogi Nyelv
A Magyar Jogász Egylet 2017-ben már hatvannegyedik évfolyamában járó, havonta megjelenő rangos folyóiratának célja elsősorban a joggyakorlat és a jogfejlődés időszerű kérdéseinek és problémáinak a vizsgálata. A közelmúltban döntő fontosságú kódexek születtek (Munka Törvénykönyve, Polgári és Büntető Törvénykönyvek), illetve hasonlóan fontos jogalkotás van jelenleg is folyamatban (az új polgári- és büntetőeljárási törvények kodifikációja), melyek elemzésére a lap kiemelt figyelmet fordít. A tan...
22 800 Ft
22 800 Ft
  db    Kosárba tesz Kosárba
Alkotmánybírósági Szemle
Tekintettel az Alkotmánybíróság döntéseinek jogfejlesztő szerepére, valamint jogalkalmazásra gyakorolt hatására, a HVG-ORAC Kiadó 2010 februárjában útnak indította az Alkotmánybírósági Szemlét. Az évente kétszer megjelenő folyóirat célja az, hogy a testület határozatainak és végzéseinek szélesebb körű nyilvánosságot biztosítson.



A folyóirat „Döntések” rovatában döntvénytárjelleggel, tematikai blokkokban jelennek meg az Alkotmánybíróság egyes határozatai. Az...
11 030 Ft
11 030 Ft
  db    Kosárba tesz Kosárba
Szerződésszegés a polgári jogban

A 2016-ban megjelent első kiadás óta történt joggyakorlatbéli pontosítások, a 2018. január 1-jén hatályba lépett új polgári eljárásjogi kódex, a 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) folytán szükségessé vált a szerződésszegés kérdésköréről szóló monográfia kiegészítése. Mivel a Pp. alapjaiban változtatott a polgári jogi igényérvényesítés keretrendszerén, ezért elengedhetetlen – szigorúan az anyagi jogi problémákhoz kapcsolódóan – az új törvény szabályainak „felvillantása”, amit a szerző – támaszkodva az eljárásjogi kommentárirodalom legjobbjaira – kiváló gyakorlati érzékkel old meg.


 


A szerződésszegés kérdésköre – aligha vitathatóan – a szerződési jog egyik legintenzívebb területe. A szerződés lényege, hogy a felek által célzott szolgáltatás megvalósuljon, ha ez elmarad, nyomban előáll
a szerződésszegés állapota.


 


A könyv a szerződésszegés polgári jogi szabályai címet viseli. A szerző e monográfiában kizárólag a magyar polgári jog szabályait tekinti át a régi magyar magánjogi irodalom remekeiből (elsősorban Grosschmid Béni, Szladits Károly, Beck Salamon műveiből) vett, máig is irányadó gondolatokon elindulva, mindvégig a hatályos polgári jog talaján mozogva. Az objektív és szubjektív szerződésszegés, a visszatartási jog, az elállás, a késedelem és a hibás teljesítés, a termékszavatosság és a hibás teljesítéssel okozott kár stb. joganyaga mellett a műben szó esik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a foglaló, a jogvesztés kikötés és a kötbér valamint az egyéb kötbérfajták (pl. az objektív kárátalányok) kötelmet erősítő, támogató szerepéről, de helyet kapnak a műben érdekes, a mai irodalomban máshol kevesebb figyelemben részesülő jogintézmények és problémák is, mint pl. a kamatban rejlő funkciók, a szerződésszegés témakörének érdekérzékenysége és az érdekleengedés vagy az igényhalmazatok (non-cumul problémája vagy tapadó kár és szavatossági
igények kapcsolata) kérdésköre és így tovább.


 


A mű gerincét a Polgári Törvénykönyv szerződésszegésre vonatkozó, közös szabályai adják (Hatodik Könyv Második rész X. Cím). A szerző az itt található intézményeket a kódex szabályozási rendszerét jobbára megtartva, ám nem kommentárszerűen tárgyalja: a könyv mondandója így a megszokott törvényi rendszertől nem szakad el, ám lehetővé válik, hogy egyes – az törvényi szabályozás okán egymástól távol eső, de tartalmilag vagy jelentőségüknél fogva összekapcsolódó – intézményeket, jogi
kérdéseket az író együttesen tárgyaljon.


 


A monográfia első része elméleti alapvetéssel – amelynek új 14. pontja foglalkozik a szerződésszegési igények perbeli érvényesítésének legfontosabb szabályaival – indul, majd az egyes szerződésszegési szabályok – említett módszerrel történő – feldolgozása következik. A könyvnek nincs abban az értelemben vett különös része, hogy az egyes szerződéstípusok megszegésének következményei nem tagolódnak külön-külön fejezetekbe: ezzel szemben a közös szabályok tárgyalásakor a gyakorlati példák minden esetben a Ptk.-beli szerződéstípusokon keresztül kerülnek bemutatásra. A késedelem tárgyalásakor pl. külön hangsúlyt nyernek a pénztartozásra vagy a vállalkozásra vonatkozó szabályok (utóbbi a hibás teljesítés, szavatosság és a kötbér tárgyalása során is gyakran szóba kerül), de a kellékszavatosság szabályai értelemszerűen igénylik vonzzák az adásvételi és vállalkozási, különös sajátosságai folytán a bérleti szerződések „problémás kérdéseinek” szóba hozását is.


 


A könyvben a szerző közel kétszáz – elsősorban kúriai és ítélőtáblai – bírói döntést dolgozott fel, melyek között szép számmal akadnak folyóiratokban nem publikált, de kereshető, elérhető ítéletek is. A válogatás során a szerző az utóbbi évek felsőbírósági határozatait azzal a szemmel vizsgálta, hogy miként alkalmazhatóak ezek az irányadó döntések – teljes egészükben vagy indokolásukban – az új
Polgári Törvénykönyv megváltozott jogi környezetében.


 


A könyv szerzője ügyvédi gyakorlattal is rendelkező, polgári jogot oktató egyetemi docens, aki elméletet és gyakorlatot igyekezett e színes témakörben összhangba hozni és ötvözni.

7 340 Ft
7 340 Ft
  db    Kosárba tesz Kosárba

12

Webáruház készítés