Új jelszó kérése
Termék részletek


Csoportkép Laokónnal

Csoportkép Laokónnal
  • Csoportkép Laokónnal
  • Az európai jog és a magyar jog viszonya: az a kérdés, hogy előbbi hogyan, milyen jogi-alkotmányjogi alapon jelenik meg a magyar jogalkotásban és jogalkalmazásban, nemcsak az Alkotmánybíróságot, hanem a jogtudományt is állandóan foglalkoztatja.



    Az Alkotmánybíróság például úgy véli, hogy az európai jog a magyar jogrendszer része, az Alkotmány 2/A. §-a pedig – és értelemszerűen a szövegét tekintve ezzel jórészt azonos Alaptörvény E) cikkelye is – meghatározza előbbinek az utóbbiban elfoglalt helyét. A tanulmány vitatja ezt a jogtudományban is elterjedt felfogást: áttekinti a testület gyakorlatát, ezt követően vizsgálja az európai jog néhány kiemelt területén a jogfejlődésnek a magyar jogrendszerre gyakorolt hatását, majd állást foglal amellett, hogy az európai jog sajátos integrációpolitikai-jogpolitikai célok által vezérelten egy másik államalakulat másik jogrendje, azaz nem része a magyar jogrendszernek.



    A tanulmány kísérletet tesz az európai jog rendszertani tagolására abból kiindulva, hogy a tagállami-nemzetállami hagyományos jogágak kategóriái, így a közjog-magánjog amúgy is kétséges dualizmusa az eltérő jogpolitikai céltételezés miatt nem használható absztrakció, így dogmatikailag is félreértésre adhat okot.



    Az önmagában is koherenciazavarokkal küzdő európai jognak a magyar jogra gyakorolt hatásai részben modernizáló voltuk miatt pozitívak, részben szétzilálják annak koherenciáját, azonban ez az integrációs céltételezés miatt gyakran elkerülhetetlen.



    Ez a hatás a két jog párhuzamos egymás mellett élését jelenti, amelynek során nem konkurenciáról van szó (mint magánjogi vagy közjogi kollíziók esetén), hanem koegzisztenciáról. Ez két következménnyel jár: egyrészt meg kell teremteni az Alkotmány integrációs klauzulájában – az európai jog alkalmazandó jogként történő megjelölésével – e jogrendnek a magyar jogalkotásban és jogalkalmazásban való megjelenése alkotmányjogi alapját, másrészt az Alkotmánybíróságnak ki kell alakítania egy – a belső használatra eddig kialakított alkotmányossági mércéktől eltérő – integrációs alkotmányossági mércerendszert, valamint egy integrációs fenntartási elvet, amely az együttműködő alkotmányosság elvét is magában foglalja.

    Lehetséges, hogy a könyv már elfogyott, csak erről nem tudunk (régebbi kiadású könyveknél előfordul). Épp ezért, megrendeléskor nem tudjuk garantálni, hogy a könyvet ki is tudjuk küldeni. Előre utalás esetén természetesen visszatérítjük a kiadvány árát, egyéb esetekben töröljük vagy módosítjuk a megrendelést, a megrendelővel történt egyeztetést követően.

  • Kiadó
    HVG ORAC
    Megjelenés éve
    2012
    Oldalszám
    127
    ISBN SZÁM
    978-963-258-1743
    Alcím
    A magyar jog és az alkotmánybíráskodás vívódása az európai joggal
    Szerző(k)
    Vörös Imre
Webáruház készítés