Új jelszó kérése
Termék részletek


A nem vagyoni (erkölcsi) sérelmek megítélése a polgári jogban

A nem vagyoni (erkölcsi) sérelmek megítélése a polgári jogban
  • A nem vagyoni (erkölcsi) sérelmek megítélése a polgári jogban
4 900 Ft
  • A nem vagyoni, erkölcsi károk megtérítésének problémája a jogintézmény 1977-ben történő hazai kodifikációja óta számos paradigmaváltáson esett át. A bírói gyakorlat XXI. században megváltozott felelősségi megközelítése a hazánkban nem vagyoni kártérítés néven ismert intézmény gyakorlatában is éreztette hatását. Az európai tendenciák és a hazai társadalmi, gazdasági folyamatok eredményeképpen a személyhez fűződő jogok felértékelődtek, a jogsértések új dimenziói kerültek az igényérvényesítés középpontjába. Az egzakt törvényi szabályozás hiányában ítélkező bírák az elmúlt tíz évben új tartalmat adtak a nem vagyoni kártérítésnek. A kártérítési jog kétségkívül leginkább dinamikusan fejlődő területéről van szó, melynek a személyiségvédelemmel való szoros összefüggése az adott társadalom értékítéletének egyik fontos mércéjét is jelenti. A bírói gyakorlat szabadsága azonban szükségképpen egyenetlen, sok esetben ellentmondásokkal telített, és akár alapvető kérdésekben is gyors változásokat hozó döntéseket eredményezett. Kialakult elméleti megalapozottság hiányában a nem vagyoni kártérítés olyan, a jogkereső közönség körében egyre népszerűbbé váló személyiségvédelmi eszközzé vált, melynek szinte valamennyi lényeges elméleti és gyakorlati kérdése a mai napig megválaszolatlan hazánkban.



    A könyv alapvetően a hazai joggyakorlat mára ítélkezési állandóvá vált vívmányait, legújabb értelmezési próbálkozásait és ellentmondásait helyezi előtérbe. Probléma kronologikus módszerrel az immateriális kártérítés szinte valamennyi elméleti és gyakorlati dilemmáját (funkció, rendszertani elhelyezés, a kártérítés jogalapja, összegszerűsége, az igényérvényesítés sajátosságai, pertechnikai kérdések, bizonyítási kérdések, hozzátartozói igények, érdeksérelmekre alapított kártérítés lehetősége, szerződésszegésből eredő nem vagyoni károk, egészségügyben okozott károk, stb.) vizsgálja, a magyar bírói gyakorlatból kiindulva tárgyalja.



    Olyan kérdések is az elemzés fókuszába kerülnek, mint a kómás betegek kártérítési igényei, a wrongful conception, wrongful birth esetek erkölcsi és jogi háttere, és a privátszféra, családi élet intimitását támadó magatartások értékelése. A könyv nem titkolt szándéka, hogy az ellentmondásokra, ítélkezési nehézségekre az esetleges ítélkezési állandók feltérképezését követően elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt rávilágítson, kritikát gyakoroljon, és külföldi modellek megoldásait is hasznosítva, mégis a hazai társadalmi környezetre koncentráló megoldási javaslatokkal szolgáljon. A megoldási javaslatok a tárgyalt jogterület sajátosságaiból adódóan nem elsősorban a jogalkotóhoz intézett felhívások, sokkal inkább a bírói gyakorlatba, az ítélkezésbe beépíthető modellek. Tekintettel arra, hogy a nem vagyoni kártérítés jogintézménye a bírói gyakorlat kezei között formálódik, az igényérvényesítő fél, a védekezésre kényszerülő alperes és a bíró oldaláról is érkezhet olyan új megoldás – ahogyan ez az elmúlt évtizedben is számos alkalommal megtörtént -, mely alapjaiban változtatja meg a nem vagyoni kártérítés hazai gyakorlatát.



    A könyv elsősorban az elmúlt tíz-tizenöt év bírósági határozatait használja fel a jelenlegi gyakorlat azonosításához, és a folyamatban lévő rekodifikációra is hangsúlyt helyezve egyszerre ad képet a nem vagyoni kártérítés belső ellentmondásairól, gyakorlatáról és az elmozdulás, továbblépés lehetséges irányairól, a sérelemdíj bevezetésének várható hatásairól. Megismerteti az értő olvasót azokkal a pertechnikai és perstratégia felállítása szempontjából is lényeges jellemzőkkel, melyek ítélkezési állandókként vagy éppen vitás kérdésekként élnek hazánkban. A hazai anomáliák érzékeltetése és a jogintézmény rugalmasságának bizonyítása érdekében számos olyan - egyes vélemények szerint kuriózumnak számító – döntés is elemzésre kerül a könyvben, mely sajátos, vagy éppen radikális megközelítését adja a problémának. Ezen döntések beépítésének nem titkolt célja, hogy fogódzót adjon azok számára, akik egyedi jogvitájukban a többségi bírói álláspont megváltoztatására törekednek.
  • Kiadó
    HVG ORAC
    Megjelenés éve
    2011
    Oldalszám
    385
    ISBN SZÁM
    978-963-258-137-8
    Szerző(k)
    Fézer Tamás
Webáruház készítés